— Levél

Levél a vezetőtestülettől

  1. Milyen bizonyítékokat mutat be Isten Királyság uralmának létrejöttével, létezésével, vagy hatásaival kapcsolatban?
  2. Milyen mértékben alapoznak történelmi eseményekre vagy bibliai elemzésekre?
  3. Mennyire logikusak, egyértelműek és követhetők az érvelések és a gondolatmenet és hogyan tudják megerősíteni az olvasó hitét?

Akár egy kedves, közvetlen gesztusnak is tekinthető az olvasó megszólítása levél által. A bevezető történet és a személyes kérdés szinte bevon a bétel család hangulatába. Ha csupán anekdotázás lenne a célom a könyv olvasásával, talán nem tulajdonítanék jelentőséget bizonyos részleteknek, de mivel a levél második bekezdésében maga a vezetőtestület is a kiadvány alapos tanulmányozását ajánlja, ezért ezt elkezdem rögtön a tőlük származó levélen gyakorolni.

Nem teszek úgy, mintha nem ismerném Jehova Tanúi tanításait, szokásait, retorikáját, ezért nem is várom el, hogy minden kifejezést és a tanítás minden részletét megmagyarázzák, főleg egy pár bekezdéses levélben a könyv elején. De azt gondolom, hogy alapvető logikai elvárások a tartalommal, érveléssel és a könyv egyes fejezeteinek felépítésével kapcsolatban, egyfajta tiszteletet is kifejez az olvasók intellektusa iránt, azon túl, hogy élvezetessé és hasznossá teszi a művet.

Isten Királysága uralkodik, szögezi le a tényt a könyv címe. A levél bevezető anekdotája azonban nem Isten Királyságára vonatkozik. Russell pásztor és követői úgy tűnik, nem a Kiályság megszületését tapsolták, hanem az úgynevezett pogány idők végét. Természetesen izgalmas és főleg teátrális bejelentés, de mi történt valójában 1914. október elsjéről, másodikára virradóra, ami megmagyarázná az izgalom okát? Miért volt a jelenlévőknek, Russellel együtt felvillanyozó a hír? A történetből hiányzik, hogy a pogányok idejének végén, Isten Királyságának kellett megszületni. Láttak valamijen jelet, bizonyítékot azok a bételmunkások 1914. október másodikának reggelén, aminek bármilyen történelmi jelentősége volt? Vagy csupán tiszteletből együtt tapsoltak egy idős gyülekezeti pásztorral, nem gondolva bele, szavainak jelentőségébe?

A levél azzal folytatódik, hogy azóta a Királyság megtisztította Isten népét és hozzájárult számbeli növekedésükhöz, illetve valamiféle égi szekér is mozgásba lendült. Felvetődik a kérdés, hogy ezt várta Russell és a bétel család október 2-tól? Ha igen, akkor talán magyarázatra szorul, hogy a Királyság említése nélkül a pogányok ideje miatt tapsoltak.

Természetes, ha a Királyságnak tulajdonított efféle eredmények olvasása nem okoz katartikus érzéseket, akkor talán elcsodálkozunk azon is, hogy a 100 éve élt bétel családnak miért. Jézus megszületésétől és színrelépésétől már az első században is többet vártak tanítványai, mint amit ezek a sorok tulajdonítanak neki királyi minőségben.

Összefoglalva tehát 1.) a vezetőtestület levele a Királyságról nem sok konkrétumot mond el, a könyv tartalmáról szintén nem tájékoztat megfelelően, habár buzdít az alapos tanulmányozására. Egy egyszerű és kézenfekvő kapcsolatot sem említ a levél a pogány idők lejárta és a Királyság kezdete között, aminek okaként egyelőre nem tudok más magyarázatot, mint hogy egyik sem volt kézzelfogható, bizonyítható, tényszerűen egyértelmű az akkor élőknek, még vezetőjüknek Russellnek sem. 2.) A Királyság hatásaira történő utalástól több, ésszerűen nem várható el még az elején, de figyelni fogom, hogy a megemlített hatások és a királyság kapcsolata, mennyire egyértelmű a továbbiakban. 3.) Mivel nem található érvelés a levélben ez egyelőre semmilyen hatással nem lehet senkinek a hitére. Ami az érvelések és tények hiányát illeti ennek hatása is elhanyagolhatónak tűnik ezen a ponton.

Habár nincs túl nagy jelentősége, de mivel elhangzik az égi szekér kifejezés, megjegyzem, hogy ez nem található a Bibliában. A vezetőtestület szóalkotása. A Biblia közvetlenül nem támogatja, még szemléltetések által sem, hogy a Teremtő Isten közlekedési eszköze szekér.

Viszont a befejező mondat, még ha nehezen is értelmezhető csupán a levél kontextusában, hisz nem történik benne utalás semmiféle szellemi örökségre, azért feljegyzem a tanulmányozási szempontok közé, hiszen kíváncsi vagyok, hogyan fog a könyv tartalma és tanítási módszere, szellemi örökségnek bizonyulni.

Add comment

By Parti Jónás

Your sidebar area is currently empty. Hurry up and add some widgets.