Skip to content

1. Uralkodó Királyság, ami nem jött el


Mire alapozza ezeket az állításokat?

Öt kulcs kifejezésre épül a magyarázat,

Mit tanított Jézus Isten Királyságáról?

Több állítás és feltételezés is található a fejezetben, bibliai hivatkozásokkal együtt. Megvizsgálom, hogy ezek közül tényleg mindent tanított-e Jézus.

  • 6 Jehova nem indította az evangéliumírókat arra, hogy mindent jegyezzenek fel, amit Jézus mondott és tett a földi élete során (Ján 20:30; 21:25). Ehelyett Jehova szelleme Jézus azon szavainak és tetteinek a leírására ihlette őket, melyek segítenek megértenünk a szolgálata célját, és azt, hogy Jehovának mi a legfontosabb (2Tim 3:16, 17; 2Pét 1:21).
  • 8 Jézus nemes egyszerűséggel fogalmazta meg a mintaimában, hogy miért van szükség a Királyságra, és mit valósít meg…

Jehova a messiási Királyság által fogja megszentelni a nevét és megvalósítani az akaratát.

  • 9 A Királyság uralma alatt az egész föld paradicsommá válik

újra élni fognak,

emberek tökéletessé válnak,

örökké fognak élni

  • 10 még nem jött el Isten Királysága

Isten Királysága már létrejött

  • 11 nem az i. sz. első században jön létre a Királyság
  • 12 A 10 bekezdés határozottan állítja, hogy még nem jött el a Királyság, itt meg A példázat csupán sejteti, hogy a Királyság csak azután jön létre, hogy a búza és a gyom növekedése befejeződik, és nem az i. sz. első században.

Ez tehát nem egy bibliai állítás, hanem a vezetőtestület feltételezése. Jézus nem tanított feltételezésekkel, így ez sem származhat tőle.

  • 9.o. Illusztráció az aratásról már tényként állítja, hogy 1914-ben kezdődött, így az imént ehhez kapcsolt Királyságnak is ekkor kellett létrejönni. Már ha valóban Jézus tanítása volt ez.

i.sz. 33 – Elkezdődik a vetés >>

1914 – Elkezdődik az aratás >>

  • 13 nem lesz azonnal beiktatva mint Messiás-Király.
  • 14 világra kiterjedő események … jelként szolgálnak a jelenlétének azonosítására.

A jelenlétének kezdete a Királyság létrejöttével,

a jelenlétének csúcspontja a Királyság eljövetelével

Jézus próféciája 1914 óta teljesedik,

ez az év volt a jelenlétének a kezdete,

a Királyság is ekkor jött létre.

  • 15 mikor jön el Isten Királysága?

Jézus nem mondott konkrét időpontot

már nagyon közel van,

azután jön el, hogy egy bizonyos „nemzedék” tanúja lesz a prófétai jel beteljesedésének.

De kikre utalt Jézus „a nemzedék” kifejezéssel? Vagyis meghatározta a nemzedéket!

  • 16 hallgatósága a nemzedék

Amikor Jézus elmondta a nemzedékről szóló próféciát, csak néhány apostol volt vele,

hallgatósága még nem felkent

Tehát amikor Jézus a nemzedékről beszélt, a felkent követőire gondolt,

4 csoportja van a felkenteknek, az apostoloktól a Királyság eljöveteléig, és ebből csak 2 alkotja a nemzedéket.

A felkentek 1. csoportja:

apostoloktól kb. a XIX.sz-ig, Russzell Bibliakutatói előtt. Meghalnak, mielőtt a jelek teljesedése elkezdődne.

A felkentek 2. csoportja azonos

A nemzedék 1. csoportjával, akik tanúi a jel beteljesedésének 1914-ben, de meghalnak mielőtt eljön a Királyság.

A felkentek 3. csoportja azonos

A nemzedék 2. csoportjával, akik nem tanúi a jel (minden jel) beteljesedésének, de látni fogja a Királyság eljövetelét, mert túléli a nagy nyomorúságot.

A felkentek 4. csoportja

NEM tartozik a Királyság eljövetelét meglátó nemzedékhez, mert a nemzedék 1. csoportjának halála után születtek. Ha még azok életében születnek, akkor lehetnének a nemzedék tagjai. Hiába kortársai tehát a nemzedék 2. csoportjának, őnekik semmi közük a nemzedékhez.

  • 17 
  • 18 A „nemzedék” a felkenteknek két csoportjából áll, akik részben egy időben élnek.

Máté szerint Jézus ezt mondta:

Hasonlóképpen, amikor látjátok mindezeket, teljesen biztosak lehettek benne, hogy ő* közel van, az ajtónál áll.+ 34 Higgyétek el, hogy semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek. Máté 24:32–34

A 18. bekezdés azt állítja, hogy a nemzedék 1. csoportja látja amint megkezdődik a jelek beteljesedése, de ők „elmúlnak”, mielőtt a Királyság létrejön. A nemzedék  2. csoportja viszont nem látja kezdettől a jelek teljesedését, de ők  „nem múlnak el”, hanem meglátják a Királyság eljövetelét.

A vezetőtestület szerint Jézus ezt mondta:

Hasonlóképpen, amikor közületek az 1. csoport látja mindezeket, teljesen biztosak lehetnek benne, hogy ő* közel van, az ajtónál áll.+ 34 Higgyétek el, hogy elmúlik ez az 1 csoport, mielőtt mindezek megtörténnek. Csak a 2. csoport, azok a felkentek akik egy ideig kortársai voltak az első csoport tagjainak de nem látták mindezeket, ők fogják meglátni a nagy nyomorúság kezdetét. 18.bek.

 

A feltett kérdés válasza attól függően lesz tény vagy csupán vélemény, hogy az evangéliumokra alapul-e vagy nem. A vezetőtestület válaszolja meg a kérdést, tehát el kell különíteni az emberi véleményeket a bibliai tényektől.

A 7. bekezdés állítja, hogy Jézus elmondta, sőt megtanította:

hogy miért van szükség a Királyságra, illetve hogy 

hogyan és mikor fog eljönni.

A következő alcím (8-10) a 3 kérdésből a hogyant és a miértet is megpróbálja letudni. A mintaimával kapcsolatos magyarázat még érthető is valamennyire, hisz valóban Isten országáért szól és magától Jézustól származik, Máté evangéliumában feljegyezve.

Nem hagyható figyelmen kívül a szóhasználat, miszerint a témáról „nemes egyszerűséggel” (8) beszélt, valamint „egyértelmű” (10), azaz nem bonyolult vagy nehezen érthető. Ennek különösen a következő alcím témája miatt lesz jelentősége, hiszen Jézustól valóban egyszerű és egyértelmű, könnyen érthető tanítást várunk, főleg, ha még „szívügye” is a téma. Milyen egyszerű és egyértelmű tanítása volt tehát arról, hogy 

Mikor jött létre Isten Királysága? (11)

A 11. bekezdés szerint „Jézus rámutatott, hogy nem az i.sz. első században jön létre a Királyság, mint ahogy azt néhány tanítványa várta (Csel. 1:6)”. A Csel. 1:6-ban azonban Jézus semmire sem mutat rá, egyszerűen azért, mert nem is az ő szavai olvashatók ott. A bibliavers a tanítványok kérdését tartalmazza. Jézus válaszol ugyan a 7. versben, de nem azt, hogy „nem az i.sz. első században jön létre a Királyság”, hanem azt, hogy „Nem a ti dolgotok, hogy tudomást szerezzetek azokról az időkről vagy időszakokról”. Jézus azzal, hogy nem válaszolt a mikor kérdésre, nem zárta ki akár az első századot sem.

Mégis a folytatásban úgy tűnik, mintha a 12. bekezdésben idézett szemléltetést is a mikor kérdésre adná válaszul a Mester, pedig ez sokkal korábbi időpontban és teljesen más kontextusban hangzott el. A tanítványok kérdése is más volt akkor, nem a Királyság időpontjára vonatkozott, hanem, hogy miért beszél példázatokban Jézus.

De ez nem is számítana, ha a bekezdés (12), a Mikor jött létre Isten Királysága? alcím alatt, tényleg Jézus tanítását tartalmazná a Királyságról és nem másét? Úgy, ahogyan a fejezet bevezetője meg is ígéri.

A bekezdés elején található utalás Máté evangéliumára azt sugallja, hogy a várakozásnak megfelelően, Jézus tanítása következik majd arról, hogy Mikor jött létre Isten Királysága?

Mi másért jelölné meg a fejezet írója a hosszú bibliai szakaszt, ha nem ez található ott. Egyszerű, világos, az 1.sz.-ban már érthető és Jézus szívügyének tartott téma.

A hivatkozott szakasz 13 bibliaverse mégsem ír a mikorról, sem nemes egyszerűséggel sem máshogy.

Sőt, ha jobban megnézzük, különválasztják a Királyság eljövetelét és létrejöttét, anélkül, hogy magyarázatot fűznének hozzá. Ha erről Jézus így tanított, miért nincs nyoma az evangéliumokban? Mégis, nem csak 2 külön alcím, hanem 2 külön fejezet tárgyalja a különválasztott témát a 10. bekezdés előrejelzése szerint.

Mivel a bibliai példázat nem tartalmazza konkrétan a Királyság létrejöttének időpontját, így ki lehet jelenteni, hogy Jézus erről nem tanított ebben a példázatban, tehát nincs is helye az időpontot ígérő alcím alatt. Ez a nyilvánvaló tény azonban nem gátolta a vezetőtestületet abban, hogy a saját feltételezését Jézus tanításaként álcázza és a továbbiakban mint bibliai tényt használva újabb feltételezéseket építsen rá.

Ha a példázatban bármilyen utalás is lenne az időpontra, akkor arra konkrétan rá lehetne mutatni, idézve azt. Ehelyett mit látunk? A 12. bekezdés összefoglalja az úgynevezett lényegét és jelentését a példázatnak vagyis egy sajátos értelmezését írja le, amit teketóriázás nélkül megtold az eredeti példázatban nem szereplő időpontokkal. A fogalmazás szerint itt ugyancsak egy sejtés az első századon túlra mutató időpont, 1914, de ezt a kifejezést soha többé nem használja a könyv írója, ehelyett minden további magyarázat nélkül bibliai tényként fogja kezelni a példázattól idegen időmeghatározást, mintha azt maga Jézus Krisztus tanította volna. A következő oldal illusztrációja a példázatot szemlélteti, a bibliai helye is meg van adva és tartalmazza az időpontot, 1914-et.

Ebben a szakaszban láthatóan csak annak bizonyítása a cél, hogy Isten országa (a vezetőtestület szerint Királyság) az 1. századtól minél messzebb kerüljön. Ehhez pedig felhasználnak más példázatot is a következő (13) bekezdésben. A bekezdés kijelenti, hogy

Jézus tudta, hogy az égbe való visszatérése után nem lesz azonnal beiktatva mint Messiás-Király

és egyben ez minden bizonyíték a többszázéves várakozásra is 1914-ig.

A vezetőtestület tehát azt állítja a Mikor jött létre Isten Királysága? alcím alatt, hogy Jézus tanítása szerint, ami a szívügye

jöt létre Isten országa, a Királyság. Pedig

a felsorakoztatott bibliai helyek és személyek (beleértve Jézust is) egyike sem erősíti meg a három állítás közül egyiket sem! Vagyis azok nem Jézus Krisztus tanításai a Királyságról hanem a vezetőtestületé.

Látható volt, hogy bibliai magyarázat nélkül a vezetőtestület külön kezeli a Királyság létrejöttét és eljövetelét. A 14. bekezdés pedig tovább megy ezen a vonalon úgy, hogy a jelenlétét is tovább osztja kezdetre és csúcspontra. A bekezdés szerint

bőséges bizonyíték

van arra, hogy mindez 1914 óta látható, de nem mutat be egyetlen egyet sem, holott az alcím vagy az azt megelőző bekezdések által keltett várakozás ezt nagyon is indokolná. Az író, abban a könyvben, melynek azt a címet adja, hogy Isten Királysága uralkodik, abban a fejezetben, melynek az a témája, hogy Mit tanított Jézus Isten Királyságáról, annál az alcímnél, ami úgy szól, hogy Mikor jön el Isten Királysága?, bizonyítás helyett csupán egy lábjegyzetet tesz egy 10 évvel korábbi szervezeti kiadvány egyik fejezetére, hogy ott olvassunk többet erről a témáról.

Ha Jézus tanítványai is ugyanígy értelmezték mindezt, miért nem használják ezeket a kifejezéseket az írásaikban?

Újra megkérdezik őt, hogy „mi lesz a jele a jelenlétednek és a világrendszer befejezésének?”

Vajon ezt a kérdést az apostolok azért így tették fel, mert már tisztában voltak azzal, hogy mikor jön létre?

Tudták, hogy nem az első században, hanem olyan távoli jövőben, amit ők meg sem élnek, de azért a jelekre mégis kíváncsiak voltak?

Kíváncsiságuk nem arra mutat, hogy ők maguk akarták beazonosítani a királyságot a jelek alapján, mert nem vették tudomásul a „nem a ti dolgotok” kijelentést és másképp tették fel, lényegében ugyanazt a kérdést?

Semmiképpen nem akarták eltéveszteni! Nyilvánvaló, hogy a jeleket ők maguk akarták látni és nem Russzell pásztornak akartak segíteni vele! Másrészt, ha az időpont „nem a ti dolgotok”, akkor annak jelei miért lettek volna az ő dolguk?

A 15. bekezdés azzal a kérdéssel indít, hogy

mikor jön el Isten Királysága

amit rögtön meg is válaszol,

Jézus nem mondott konkrét időpontot

Ez a megoldás tehát azt sugallja, hogy az eljövetelre nem, de a létrejöttére van konkrét időpont, hiszen az, a fejezetben már 2x is említve volt, 1914. De miért csak a létrejöttére mondott volna időpontot és az eljövetelre nem? Az evangéliumi feljegyzések erről a témáról valóban lehetőséget adnak ezekre a variációkra? Nem úgy tűnik inkább, hogy Jézus tanításaként egy emberi szervezet, több millió ember életformáját egy sejtésre (feltevésre) alapozza, melyet ők kifacsarnak belőle?

Kimondják, leírják, hogy Jézus nem mondott konkrét időpontot, idézik Jézus szavait, miszerint „Nem szükséges tudnotok azokról az időkről vagy időszakokról,” ennek ellenére mégis egy konkrét időponthoz kapcsolják Jézus szavait, példázatait és mindezt abban a témakörben adják elő, hogy Mit tanított Jézus Isten Királyságáról?.

A 16. bekezdés szerint nyilvánvaló, hogy kire gondolt Jézus és kire nem. Lehet, hogy a hallgatóinak az volt, de a vezetőtestület soha nem használhatná ezt a kifejezést a nemzedék értelmezésével kapcsolatban, hisz annyi variációt közölt már erről, hogy finoman szólva is bőségesen bizonyította, hogy számukre ez egyáltalán nem nyilvánvaló.

Az evangéliumokat ismerve már az is valószínűtlenül hangzik, hogy Jézus beleértett a nemzedékbe valakit, másokat meg kirekesztett belőle. De hogy ezt azon az alapon teszi, hogy kik szolgálják Istent és kik nem vagy kik hallgatják őt éppen és kik nem, az nem hogy nem nyilvánvaló, hanem egyenesen fikciónak tűnik. Miért gondolt volna másra Jézus, mint amit mondott? Ha Jehova is azt szeretné, ha minél többet megtudnánk a Királyságról (6), akkor nem ilyen zavaros módot választ a tájékoztatásra.

Másfelől, ha a nemzedék kifejezést ezzel az értelmezéssel lehet szűkíteni az apostolokra, akkor azt a tilalmat is rájuk kellene vonatkoztatni, hogy „nem a ti dolgotok az időpontokat kutatni”. Ui. azt is az apostoloknak mondta, akik állítólag az 1.sz-i vezetőtestületet alkották. (link) Ha ez valóban Jézus Krisztus tanítása így, ahogy van, akkor a mai vezetőtestületnek sem dolga számolgatni a Királyság létrejöttét, eljövetelét, kezdetét, csúcspontját. De láthatóan ebben a kérdésben óriási a különbség Jézus evangéliumi kijelentései és a mai vezetőtestület magyarázatai között.

Tényleg lehet ez így is Isteni eredetű?

16 „Tehát amikor Jézus a nemzedékről beszélt, a felkent követőire gondolt, nem pedig azokra, akik nem szolgálják Istent

Jézus apostolai nem voltak felkentek, amikor hozzájuk beszélt. Ha a nemzedék csak az lehet, akiknek Jézus a szemléltetést magyarázta, akkor azok már közel 2000 éve nem élnek.

Ha csak felkentek, akkor sem, mert a szervezeti tanítás szerint Jézus halála előtt senki nem volt az.

Vagyis Jézus úgy tanított a Királyságról, hogy először kijelentette, „nem a ti dolgotok” az időpont, amire rákérdeztek, majd részletesen ismertette a jeleket, mintha mégis csak az ő dolguk lenne. A jelek már az ő dolguk volt, noha egyértelműzések közepette kijelentette a 13. bekezdés, hogy „jóval később” teljesednek majd, mint hogy megláthatnák.


[1]   Pl. a mennybemenetelre számítottak a pogányok idejének lejártával, 2. fejezet 33.bek.
[2]   A Királyság könyv 2. fejezet 34. bekezdése erről az időszakról nem a gyom kiszaggatása és az ún. hamis keresztények kiiktatása miatt tesz említést, hanem szószerint a szellemi halál, vagyis a teljes leállás állapotával a Bibliakutatókat jellemzi.
[3]   más megközelítése a nemzedék definiálásának ok103. ok99.